China Miéville: Patkánykirály

Forrás: Agave

Egész érdekesen alakul a viszonyom Miéville-lel. Először jött a Kraken, és bár nem egy ötletét abszolút zseniálisnak találtam, a tengeri óriás számos csápjaival sem tudta távol tartani tőlem a túl hosszúra nyújtott történet unalmát. Szénné untam magam, de aztán úgy döntöttem, kap még egy esélyt, és beneveztem egy Konzulvárosi túrára. Nem bántam meg, ismét lenyűgözött az írói fantázia teremtő ereje és lényegében végig sikerült fenntartania az érdeklődésemet. Valahogy mégis elment egy kicsit a kedvem a folytatástól. Aztán egy nap elballagtam a könyvtárba, és azt gondoltam, ha bent lesz a Patkánykirály, üsse kavics: kihozom. Legfeljebb olvasatlanul viszem vissza.

Nos, két hosszabbítás után végül is elkezdtem olvasni. És már néhány oldal után azt vettem észre magamon, hogy nekem ez nagyon is tetszik. Száz oldalt sikerült haladnom, mire lejárt a kölcsönzés. Nem estem pánikba, szépen fogtam magam, és elzarándokoltam a Könyvudvarba egy saját példányért. És a mindenségit, milyen jól tettem én azt! Nemhogy nem aludtam be rajta, konkrétan hülyére izgultam magam :D Egyedül a vége felé éreztem vontatottnak (ugye tudjuk, hogy az elektronikus zenéhez áram kell? ha nincs áram, nincs zene...) és pöppet túlírtnak, de addig remekül szórakoztam.

Ja, hogy a történet. Az dióhéjban annyi, hogy Saul hazaérkezik valami utazásról, és anélkül hogy köszönne az apjának, bedől az ágyba aludni. Aztán arra ébred, hogy egy rakás rendőr az apja meggyilkolásával vádolja. Sürgősen be is vágják egy cellába, azonban némi segítséggel megpattan és felfedezőútra indul rejtélyes származásának ösvényén.

A főgonosz személye játszi könnyen kitalálható, de ebben szándékosságot véltem felfedezni - tán hibásan. Ó, és a helyenként meglehetősen gusztustalan leírások okán inkább csak erősebb gyomrúaknak ajánlanám (ha mondjuk ilyen trancsérolósabb skandináv krimiken edződtél, akkor meg se fog kottyanni ami ebben van). Szeretem azt, ahogy Miéville egy rég ismert történetből valami újat alkot - kifordítja, befordítja, itt kivág, ott betold valami meglepőt, aztán eléd tolja a végeredményt. Egyike azoknak, akiknek a fantáziája lenyűgöz és megijeszt egyszerre - nagyon nem szeretnék a fejében élni (Gaiman is ilyen...), de nagyon szeretnék még tőle olvasni. Leginkább a The City and the City-t, és még pislákol valami halovány reménysugár, hogy kiadják magyarul (mos' mér', a Vastanácsot is kiadták!).

Eredeti cím: King Rat
Kiadás: Agave Könyvek, 2014.
Fordító: Juhász Viktor