Sylvia Plath: Az üvegbura

Forrás: Európa

Esther, az ösztöndíjas költőpalánta tizenegy társával egy hónapot tölthet New Yorkban - lényegében bulizással, meg egy kis munkával egy divatlapnál. De valami nem stimmel: nem örül úgy a lehetőségnek, ahogy azt elvárnák tőle. Ahogy telnek a napok, egyre több hibát fedez fel saját magában - és mire észrevenné, hogy épp gatyafékkel szánkázik lefelé egy kútmély gödör falán, már rég az alján csücsül.

Ez a könyv már hosszú-hosszú évek óta porosodott a várólistámon, és az az igazság, hogy ennek részben az volt az oka, hogy... nem érdekelt igazán. Csak úgynevezett alapkönyvként tartottam nyilván, és egy időben úgy gondoltam, hogy azokat minden valamirevaló betűbolondnak egyszer el kell olvasni. Ami nyilvánvalóan hülyeség, mostanra beláttam én is. Már nem tudom felidézni, mi volt az a döccenő az életemben, ami mégis felé kanyarította figyelmemet, de bármi volt is: hálás vagyok érte, mert kár lett volna kihagyni ezt a regényt.

Féltem hogy csak egy nyivákoló, elkényeztetett kislánynak fogom látni a főszereplőt, de nem így történt. Nem rajongtam érte, de megértettem őt. A feje fölé tornyosuló elvárások miatt érzett kétségbeesését, azt hogy képtelen egyetlen egyet kiválasztani az előtte sorakozó lehetőségek közül, hogy aztán egész életében azon az úton caplasson tovább. Hogy a nett, tanulmányi sikerekkel ékes kis élete után mekkora pofont jelenthet egy-egy kritikus megjegyzés, és hogy ha azok kis csokorba gyűltek már, egy utolsó oldalvágás milyen nagyon könnyen lök a mélybe - és milyen kurva nehéz onnét kimászni. A szerencsés keveseket kivéve mindenki megjárja egyszer-kétszer a maga poklát az életben, még ha nem is ilyen feneketlent, szóval nem olyan nehéz megérteni őt.
Maga a szöveg gördülékeny, szépen de nem cicomásan fogalmazott, szerintem Tandori is jó munkát végzett a fordítással, csak egy-két esetben vontam össze a szemöldököm valami furcsaság miatt (meg ne kérdezzétek, mik voltak azok, nem álltam le felírogatni). Valószínűleg nem egyszer-olvasós könyv lesz.

Eredeti cím: The Bell Jar
Kiadás: Európa, 2014.
Fordító: Tandori Dezső