2016. november 22., kedd

Daniela Kapitáňová: Könyv a temetőről

Forrás: Libri
Az elbeszélőnk Samko Tále, egy 44 éves fogyatékos fickó, akinek szerelőnél van a papírgyűjtéshez használt tolikocsija, és ezért - meg a rossz idő miatt - úgy dönt, hogy beteljesíti a jóslatot, miszerint ír egy Könyvet a temetőről.

Valójában a temető tekintetében nem sokat tudunk meg, azonkívül hogy szép, nem sok mondanivalója akad róla Samkonak. Lényegében a zseniális Első Könyvben seggére ver a témának. A Második Könyv... az meg mindenről szól. A város lakóiról, a szocializmusról és az azt felváltó kapitalizmusról, fajgyűlöletről, meg arról hogy a kefir igen egésséges. Meg a mozgás a levegőn, az is nagyon egésséges. Csak magyarból meg cigányból ne lenne annyi, hogy Samko ne érezze magát annyira elnyomva...
Őszintén, minden elismerésem az íróé. Sikerült elérnie, hogy egy töményen rasszista szövegen nevessenek az emberek. Azok, akik ellenzik azt. Talált egy főhőst, akinek a szájába adva mindezt egyszerre válik láthatóvá a rögvalóság, és hogy az mennyire nevetséges. Nekem csak egy bajom volt vele: hogy amit kezdetben mókásnak éreztem, a végére lefárasztott. Úgy nagyjából az első 50-60 oldal lehetett az, amit még valóban, felhőtlenül élveztem, utána megkopott a varázs, és egyre nyögvenyelősebben ment az olvasás. Rövidke könyv ez, valami 220 oldal, de nekem ezzel a stílussal így is túl hosszúra nyúlt. De ez egyéni probléma, a való életben is fáraszt a butaság és a folytonos ismétlés - attól hogy érteni vélem és elismerem a célját, még nem hat rám kevésbé zsibbasztóan az irodalomban sem.
Ajánlom tehát mindenkinek, aki szórakoztató könyvre vágyik egy fontos témáról.

Eredeti cím: Kniha o cintoríne
Kiadás: Magvető, 2016.
Fordító: Mészáros Tünde

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése