Márciusi zárás

Két havi összesítős poszt egymás után, s közte semmi. Jó lesz odafigyelnem, nehogy ez a rengeteg munka s törődés, mit a blogra fordítok, megártson :)
Node! Úgy fest lassacskán kezdek kikászálódni a korábban említett írási-olvasási válsághelyzetből, úgyhogy még akármi is lehet. Például előfordulhat hogy írok pár bejegyzést, a változatosság kedvéért.

Szóval március. Először is megemlíteném, hogy március elején nekem még karácsony volt. Középiskolai barátnőimmel csak ekkorra sikerült összehozni a találkozót - általában el szokott csúszni valamennyire, de azért ez simán rekord :D De vicces volt ez így, és még könyvet is kaptam. És ha már itt tartunk:

Ímhol a havi beszerzések. A Paladin-prófécia volt az a bizonyos karácsonyi ajándék. A másik tavalyról hozott könyv a Corelli kapitány mandolinja - ezt még decemberben átvette egyik barátnőm (molyos vétel), csak hát ugye most sikerült összefutni. Hónap elején nagy akciózás volt a Geopennél, úgyhogy beszereztem néhány könyvet tőlük is: a Kurblimadár krónikája jelen pillanatban a kedvenc Murakamim abból a - talán - ötből, amit az írótól olvastam. Csak erős gyomrúaknak ajánlom, lehet egyesek szerint spoilernek számít de szerintem azért jobb tudni: elevenen megnyúznak benne egy embert. Az még nekem is sok(k) volt picinyt. A Sötétedés után-nak igen ígéretes a fülszövege, a Bamarre hercegnői pedig jófajta ifjúsági fantasynak tűnik - az Elátkozott Ellát annak idején szerettem, bízom benne hogy az írónő ezen története sem okoz majd csalódást. A Kísértetház pedig lényegében Amadea húgom hibája, annak idején olyan szépeket írt róla, hogy úgy gondoltam ideje sorra keríteni őt is. Aztán a Líra is akciózott egyet, ennek köszönhetően büszkélkedhetek saját példánnyal a Katalin utcából, Lilából és A Végtelen-fjord prófétáiból, és 'ha már úgyis erre járok'-alapon beszereztem végre az Egyszerű történet vessző száz oldal második részét is, a Márk-változatot. Ezt sikerült olyan jól időzíteni, hogy pont aznap reggel kaptam meg a Kultúra utalványomat, amely nap délutánján átvettem a rendelést, úgyhogy még csak nem is terhelte meg nagyon a lelkiismeretemet e kis habzsidőzsi. És a legcsudálatosabb drágaszág: végre, végre! van saját példányom A Gyűrűk Urából, ráadásul éppen pont az az alig beszerezhető, illusztrált díszkiadás, ami szívem vágya volt. Köszönöm itt is a drága molynak, ki elfogadható áron adta át nekem ezt a szépséget! :)

A kiolvasott könyvek száma ezúttal sem egetrengető, de a hónap első felében még javában ama sokat emlegetett válság mocsarában dagonyáztam, úgyhogy semmi meglepő nincs benne. Az első befejezett könyv a Meggyőző érvek volt - kedvenc Jane Austenom, a jó ég tudja, hányszor olvastam már, de változatlanul igen kedves a szívemnek. Aztán folytattam Isaac Asimov Robot sorozatát, ezúttal a harmadik rész került sorra, A Hajnal bolygó robotjai. Sajnos ettől most nem igazán ájultam halomra, de bízom benne hogy a befejező rész kárpótol a csöppet kesernyés szájízért, mellyel ezt a részt visszapakoltam a polcra. Hónap végére belendültem, egy szuszra befaltam Kelly Oram ifjúsági regényét, a The Libby Garrett Intevention-t. Nem, nem angolul olvastam, de senki nem kényszeríthet rá hogy azt a minősíthetetlenül szar magyar címet kiírjam ide. Miután azzal végeztem törlesztettem egy régi adósságot is, kiolvastam végre A bogyósgyümölcskertész fiát Háy Jánostól. Tetszett, felismerni véltem benne a magyar rögvalóság darabkáit. Aztán egy újabb régi kedvencet vettem elő, de ezt már csak áprilisban (kis szerencsével még ma:) fogom befejezni: jelen pillanatban a Rob Roy-t olvasom újra, és hát na, egyelőre nem tervezem hogy kihúzom a favoritok listájáról ;)

Ezúttal filmes téren se művelődtem sokat, először a Jégvihar-t néztem meg, ami a '70-es évek kisvárosi Amerikájában játszódik, a történet két család összefonódott sorsa és egy biliborogatós Hálaadás körül kering. Aztán Llewyn Davis világába nyertem bepillantást, aki remek zenész és orbitális seggfej - érdekes és bosszantó keverék ügyesen tálalva. Közel sem láttam még mindent, ami a Coen fiúk keze alól került ki, de eddig ez áll legközelebb a szívemhez. Valamikor a hónap vége felé megint szükségem volt valami borzasztó limonádéra (én nem tudom egyébként miért igénylem néha a kifejezetten szar filmeket/könyveket, bár ahogy Timi mondja: az immunrendszernek is kell a kosz). Az első választás, aminek már a címére se emlékszem hál'égnek, az annyira rossz volt, hogy még ilyen állapotban se bírtam belőle többet cirka tizenöt percnél, de utána csak lecsúszott ez. Maradjunk annyiban, hogy ezt végignéztem, több szót ne pazaroljunk rá. És végül sorra került A szégyentelen is. Régen tervbe volt már véve, és örülök hogy végre meg tudtam nézni. Nagyon jó film, Fassbender meg olyat alakít benne, hogy azóta is a tovagurult államat keresem.

És a discogs-os listám alapján zenei téren voltam még a legaktívabb - hét albummal ismerkedtem meg. Először is rátaláltam egy lengyel prog rock finomságra, a Lunatic Soul-ra. És mindjárt meg is hallgattam mind a négy albumot - szerintem a második, a Lunatic Soul II a legjobb, kezdésnek ezt ajánlanám az esetleges érdeklődőknek. A következő lépés az volt, hogy a frontember révén eljutottam a Riverside nevű formációhoz, és tőlük is meghallgattam - egyelőre - egy lemezt, jó kislány módjára a legelsőt. Köszönöm, kérek még!-kategóriás darab, már gyúrok a második randira. Aztán átváltottam görög metálra, és a korábban megkedvelt Planet of Zeus tavalyi, Loyal To The Pack című lemezét kerítettem sorra. Ez most annyira nem jött be, de azért felírtam magamnak pár dalcímet, ami kedvemre való volt. Az utolsó próbálkozás egy Earthside darab volt, az A Dream in Static. Na, ez szerintem ennyiben marad, a listámra írt megjegyzés alapján nem volt rossz, csak nem voltam kibékülve az énekes hangjával - márpedig az baj. Segond, rengeteg egyéb, felfedezésre váró zene van még a világon :)

Izgalmatos felsorolásomnak ím végére értem, már csak az van hátra, hogy kellemetes áprilist kívánjak kitartó olvasóimnak :)